Navigáció

Belépés

SzoSzöv hírlevél

E-mail:

A hírlevél üzemeltetője:
http://lev-lista.hu

A J Á N L Á S O K a szövetkezeteknek, az országos ágazati szövetségeknek és az állami szerveknek

A J Á N L Á S O K

a szövetkezeteknek, az országos ágazati
szövetségeknek és az állami szerveknek

E program abból indul ki, hogy a szövetkezetek autonóm, önszervező és önirányító közösségek. A társadalomban minden tekintetben „középen állnak.” A gazdaságban sajátos rendszert alkotnak. Lehetőségeik mára erősen megcsappantak, adottságaikat kellő módon és mértékben nem hasznosítják. A szükség az ajtón kopogtat, lépniük kell. A Program feltételezi, hogy az állam a szövetkezetek megerősödésében, fejlődésében, újak alakulásában érdekeltségét fejezi ki. A versenyszférában és a szociális gazdaságban közöttük célszerű pozitív diszkriminációt alkalmaz, velük partnerségre lép. Ha ezek a fundamentumok adottak, akkor a Programban vázolt rövidebb és hosszabb távú célkitűzések reálisak lehetnek. Az ENSZ által 2012-re meghirdetett „szövetkezés éve” nemzetközi akcióhoz való csatlakozás hazai projektjének kereteit is alkothatják.

A rendszerváltást követő törvényi kötelezettségek teljesítése után mára 2.654 új státusú szövetkezet maradt. Időközben újonnan alakult nagyszámú szövetkezet közül 305 működik. Jelenleg mindkét formáció nehéz körülmények között küzd fennmaradásáért, fejlődési esélyének megalapozásáért:

1. A törvényes kötelezettségek alapján átalakult 1036 fogyasztási-, mezőgazdasági-, ipari szövetkezet döntő többsége térvesztést szenvedett el, működésük összezsugorodott, egy részük kiüresedett. Helyzetük nehezen átlátható, róluk a társadalomban ellentmondásos vélekedés alakult ki. A felismerés és a cselekvés csak lassan, elég gyakran következetlenül bontakozik ki. Az összefogás gyengesége, a vezetés túlzott dominanciája vagy erőtlensége, az anyagi feltételek (a tőke) elégtelen volta a jellemző külön-külön, esetenként halmozottan az e csoportba tartozó szövetkezetek jelentős részében. Nyíltságra, helyzetértékelésre, célok és irányok megjelölésére, egyértelmű követésére alapos igény mutatkozik. Átfogó fejlesztési akciókra, korszerűsödésre, innovációra, jövőképre van szükség.
Az 1430 hitel (takarék)-, lakás és diákszövetkezet megtartotta „állásait,” többségük erősödött, terjeszkedik. A 200 „Hangya”-. a 37 gazda szövetkezet és (döntő számban) a hálózatukban működő 45 termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) a kis és közepes méretű gazdaságokra épül. A hagyományokra támaszkodnak, az új körülmények között igazodnak és gyarapodnak. Expanzív irányt követnek.
Napjainkban a két hívó szó: 1. „szövetkezz, hogy a szövetkezet is megsegítsen” 2. „segíts magadon a szövetkezet is megsegít” szövetkezetszervezési szisztéma alapján a szegénységben élők a kölcsönös segítség és .a kölcsönös támogatás elve, a tehetősebbek az önsegély elve alapján önszervező módon alakítanak szövetkezeteket. A munkalehetőséget, jövedelmet, illetve a termelés-, a feldolgozás-, a közös beszerzés és értékesítés előnyét valószerűsítő szövetkezetek létrehozása iránt növekszik az érdeklődés. A vidéki települések jelentős részében a helyi szövetkezeti aktivitás ugyanakkor még igen alacsony szinten áll. A szövetkezetek alakulása és megszűnése egy időben zajlik
A 256 szociális szövetkezet, főleg a gyengék, az újonnan alakuló faluszövetkezetek, szövetkezeti klaszterek (szakcsoportok) egy része, a 612 gazdakör, a 45 termelői értékesítő szervezet (TÉSZ), illetve a 25 termelőcsoport (TCS) esetében társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt megalapozott a pozitív diszkrimináció alkalmazása. A folyamat elindításán és tartóssá válásán kell munkálkodni a szövetkezeti ügyben érintett és érdekelt valamennyi felelős résztvevőnek.

2. A vidék, a mezőgazdaság és a szövetkezés egy problémakört alkot, egyik a másiktól nem választható el. A vidék gerince a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelő, feldolgozó, értékesítő szervezetek hálózatszerű integrátorai a szövetkezetek.
A város és a vidék (szűkebben a város és környéke) kooperációjának javításában az 1280 lakásszövetkezet mellett az egyéb típusú szövetkezetek is komoly szerepet vállalhatnak, hiszen mindkét települési közegben jelen vannak, működésük az egész országra kiterjed. Tervszerűbbé kellene tenni a hagyományos vagy csak spontán módon eddig e téren kialakult gyakorlatot. Az élelmiszerbiztonság, az áru útjának lerövidítése, a friss termék iránti igényre és érdekre tekintettel a vidéki és a városi szövetkezetek együttműködése felértékelődik. A szövetkezetek új szerepvállalása következtében jelentősen csökkenhet a termelők kiszolgáltatottsága, gyengülhet, jobb esetben meg is szűnhet a nepperek diktálása az elvadult szabad piacon.

3. A szövetkezeti ágazati-, és föderációs rendszerbe tömörült 3571 mezőgazdasági-, „Hangya”-, gazda- takarék-, ipari,- fogyasztási-, lakás-, szociális-, diákszövetkezet és gazdakör működésének megerősödése, térnyerésük előmozdítása a szövetkezeti rendszer alapkérdésének számit. Hathatós cselekvést feltételez az eddig elhanyagolt szövetkezeti integráció ügye.
A fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezeti ágazati szövetségekben tagként részvevő törvényesen átalakult új státusú 454 áfész, illetve mezőgazdasági szövetkezet és a szövetkezetekből alakult szövetségi tagként jegyzett 843 gazdasági társaság, a hozzájuk közvetlenül kötődő több, mint 3.000 gazdasági egység (üzlethálózat, termelő részleg, stb.) a különféle szövetkezeti akciók, kooperációk és integrációk keretében sikeres együttműködő partnerek lehetnek. A változó tartalmú és érdekeltségi alapon nyugvó együttműködésük a tőke, a tevékenység, a szervezet, az irányítás összehangolásának legkülönbözőbb formáját kínálja a szövetkezetek és a velük egy közösségben, az ágazatban, a szövetkezeti rendszerben tagolódó gazdasági társaságok között. Ez a lehetőség jelenleg nincs kihasználva, noha nagy horderejű előnyöket rejt magába. Az érdekelteknek tervezni és cselekedni kellene, együtt!
A lassú haladás oka nemcsak a tőke szűkös volta, hanem legalább ilyen gátló tényező az együttműködési készség és akarat hiánya. E káros szemlélet megváltozása nélkül a termelés, a feldolgozás, az értékesítés termelői érdekeltségen alapuló egysége nem valósul meg, marad a különállás, az ebből fakadó hátrányok elszenvedése. A termékpálya (TÉSZ) hálózatainak kiszélesítése, a termékpálya útjainak lerövidítése, a versenyképes szövetkezeti szervezetek létrehozása, a megfelelő tőkeellátottság biztosítása (a különböző források egyesítése útján) új lehetőségek és új helyzet kialakulásához vezethet.

4. A szövetkezetek szűkebb és tágabb hálózati rendszerekbe tömörülése, egy-egy hasonló tevékenység végzésére irányuló szövetkezetek, ágazatok közötti összefogás (a kooperáló partnerek számára) hatékonyság és eredménynövelést ígér. Ennek keretei: a formailag laza innovatív kapcsolatrendszeren alapuló, regionális-, több profilú szövetkezeti klaszterek (szakcsoportok) lehetnek. Ezek egy-egy hasonló tevékenység végzésére alakuló szövetkezetek és ágazatok között nonprofit elven működő horizontális, vagy vertikális integrációk.
A térségi szövetkezetek hozzájárulhatnak működési területük gazdasági autonómiájához, javíthatják a foglalkozatást, erősíthetik a helyi piacok önellátó szerepkörét. A szövetkezeti klaszterek (szakcsoportok) a vállalkozó szövetkezetek egészének vagy egy csoportjának hálózatába integrálódnak, hálózatot alkotnak a hálózatban. A résztvevők közötti bizalomra, célmegjelölésre, közösen elfogadott programra, együttműködésre, szerződéses megállapodásra, világosan körvonalazott érdekeltségre épülnek. A további bővülést szolgálhatja az új típusú modell-, falu- és európai szövetkezetek alakítása. Az érdekeltek önszervezésének bátorítására és támogatására állami közreműködés szükséges.

5. Az 582 ipari szövetkezet, s a hálózatukhoz kapcsolódó további 418 termelői-, szolgáltató-, beszerzési és értékesítési- szövetkezetszerű kisméretű szerveződés, valamint a szövetkezeti ágazaton kívül működő 1500 mikro-szövetkezet igen széles kört alkot. Ez utóbbiak a társadalmi munkamegosztásban és az önfoglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be. Eddig kellő figyelmet nem kaptak, jelentős részük vegetál. Ők a szövetkezeti rendszer alapsejtjeinek, építő kockáinak tekinthetők. Megmaradásuk, növekedésük és szaporodásuk a szövetkezésben és a társadalomban egyaránt felhajtó erőnek számit, építeni kell rájuk.

6. A kilenc országos ágazati szövetkezeti szövetség érdekkörébe tagként jegyzett 4490 szövetkezet, gazdasági társaság és egyéb szövetkezeti szervezet tartozik. Az új helyzetben a szövetségek (eddigi feladatkörüket megtartva) általuk felvállalt gazdaságszervező munkálkodásuk keretében hatékonyabban támogathatják megbízóikat. A régivel egyesített új szerepkör fordulatot jelenthet az érdekképviseletek státusában és feladatvállalásában. Ehhez alapítói szándék és bizalom, alapszabályi és törvényes felhatalmazás szükséges. A feltételrendszer és a vállalkozás összehangolása valószerűsítheti a szövetségek sikeres részvételét a szövetkezetek, az ágazatok közötti gazdasági és egyéb típusú együttműködés támogatásában (a szövetkezeti rendszer keretei között).

7. Az alapvető változás-, főleg a fordulat véghezviteléhez a szövetkezetek önereje kevésnek bizonyul. Az állami szerepvállalás szükségessége újszerű módon vetődik fel. A partnerség alapja az lehet, hogy a szövetkezetek társadalmi, gazdasági integráló szerepkörének megalapozásában és fejlődésében, széles szövetkezeti tömegek önszerveződésének, szolidáris öngondoskodásának, demokratikus intézményrendszerének megteremtésében és működésében kifejezi érdekeltségét az állam. A szövetkezetek alapításának és működésének törvényi szabályozása a maga eszközeivel támogathatja, vagy ronthatja a szövetkezeti rendszer helyzetét és lehetőségeit. Az általánosan szabályozó szövetkezeti törvény (Sztv.), valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt) szorul változtatásra. A társasági törvény mondja ki a szövetkezetté alakulás lehetőségét:

a.) Az Sztv. (a szövetkezés alaptörvénye) ösztönözze a jelenleg működő 2959 szövetkezet összefogásának új alapokra helyezését és szélesítését. A szövetkezeti közös vagyon megtartása és fejlesztése, illetve egyéni vagy szűkebb csoport által történő megszerzése között támadt diszharmónia feloldása; a közös vagyon törvényi és alapszabályi fokozott biztonságának megteremtése; a fel nem osztható szövetkezeti alap intézményének kiterjesztése az Sztv. kiemelt tételei közé tartozzék. A befektető tagok a taglétszám 10 %-át, vagyoni részesedésük (befektetői részjegyük) névértéke a részjegy tőke 30 %-át nem lépheti túl. Az Sztv. mondja ki, hogy a tagsági jogviszony megszűnése után a tagot csak a részjegyének névértéke és annak esedékes hozama illeti meg. A szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásakor egyedül a részjegy tőke vehető figyelembe.
Az együttműködés intézményesítése, rendszerszerű kifejlődése céljából a törvény írja elő a szövetkezetek kötelező tagságát az általuk választott ágazati szövetségben, az ágazati szövetségeknek az országos föderációba való részvételét. Ösztönözze a (különösen a szövetkezetekből alakult) gazdasági társaságok bekapcsolódását a szövetkezeti integrációkban, tagságuk vállalását, körük szélesítését a szövetkezeti szövetségekben. Tegye vonzóvá a törvény a gt.-k szövetkezetekké való átalakulását, előnyössé a kereteik közötti működést. Jogosítsa fel a szövetkezeti szövetségeket gazdaságszervező és egyéb integráló feladatok ellátására.
Irányozza elő a szövetkezetek alapítását, fejlődését segítő szervezet és alap, valamint a szélesebb körű integrációjukat támogató, szervező gazdasági központ létrehozását, az általuk nyújtott szolgáltatások, személyeket, csoportokat kedvezményező kiadásaik megfelelő mértékű adókedvezménnyel történő elismerését.

b.) A Hpt. módosítása támogassa a 138 szövetkezeti hitelintézet (a 122 takarék-, és a 16 hitelszövetkezet) korszerűsödésének és védelmének törvényi feltételét. Továbbra is tartsa fenn a szövetkezet alapításának, átalakulásának eddigi követelményeit, valamint a nyitott tagság, a változó tőke, az egy tag-egy szavazat elvét, a kilépés időbeni korlátozását, az egy tag által elérhető közvetlen és közvetett részesedés felső határának 15 %-ban való megállapítását, a taglétszámhoz viszonyított jogi személyek 1/3 arányának érvényesítését.
A törvény rögzítse, hogy a tagnak tagsági jogviszonya megszűnéskor részjegyének névértéke és az esedékes osztalék jár. A járandóság kifizetése pedig ne veszélyeztesse a szövetkezet kiegyensúlyozott gazdálkodását. Támogassa a szövetkezeteket integrációjuk szélesítésében, a tagsági és a nem tag üzletkörük differenciált kötődésének erősítésében, jogi személyiségű tagjaik körének bővítésében, a részjegy mobilitásának kiterjesztésében, a vagyont megtermelők, a menedzsment hosszú távú vagyoni érdekeltségének lehetővé tételében. A részjegyen túl felhalmozott vagyon ne kerülhessen nevesítésre! Tegye lehetővé a nyílt tagság korlátozását. Lépjen fel a tagság leépítése ellen, a vagyon megszerzésére és a vezetés kisajátítására irányuló spekulációval szemben. A jelzett normák biztosítsák a szövetkezeti jelleg megtartását, a tagság körének bővítését, érdekeltségének fokozását, a széleskörű ügyfélkör korszerű kiszolgálását, a prudens és transzparens működést.
Igény és érdek fejeződik ki a tekintetben, hogy a kiszámíthatóság-, a nyugalom, a célorientált pozitív diszkrimináció iránti régen óhajtott igényt az Sztv. és a Hpt., illetve a lakásszövetkezeti tv. keretei között deklarálja az állam.

8. A szövetkezetekkel összefüggő állami aktivitás növelésére, világos célmeghatározásra ma különleges szükség mutatkozik.. A munkahely-, a munkaalkalom bővítésének (főleg a mezőgazdaságra alapozottan) táguló keretei lehetnek a szövetkezetek. A keleti-, északkeleti-, déli régiókban, általában az aprófalvas térségekben, mindenek előtt a kis létszámú, elhagyatott falvakban a legolcsóbban, a leghatékonyabban szolgálhatják a jelenlegi krízis mérséklését. Az érintett szövetkezetek stabilizálódása, vonzásuk erősödésének támogatása jól illeszkedhet az időszerű központi és helyi társadalmi célkitűzésekbe.
Átfogó program foglalhatná keretbe a közös szövetkezeti teendőket. Építő jellegű együttműködés célszerűsíthető az illetékes állami szervek és a szövetkezeti rendszer között. A pályázati lehetőségekhez való hozzáférés javítása, szövetkezeti programok kiírása segítheti az állam által is preferált társadalmi, gazdasági irányok követését.
A szövetkezetek többletfunkcióval való felruházása, közérdekű vállalkozásaik, vonzásuk kiterjesztése, szolgáltatást és foglalkoztatást bővítő szövetkezeti szerveződések alakulásának segítése központi közreműködést és támogatást tesz szükségessé az állam részéről. A megtépázott szövetkezetek talpra állítása, a bizalom megerősítése hivatalosan is kinyilvánított és gyakorolt rokonszenv nélkül csak hosszú évek, esetleg évtizedek múlva lehet realitás

9. A szövetkezeti önszervezés és önirányítás, az integráció, az állami szerepvállalás összehangolása elengedhetetlen követelmény. Az önrendelkezés, az egyenlőség, a kölcsönösség, a szolidaritás, a közösségért való törődés elvét érvényesítsék az állam és a szövetkezetek viszonyában az együttműködő felek. Ezen elvek megkülönböztetett módon fejeződhetnek ki a versenyszférában, illetve a szociális gazdaságban működő, valamint a már tulajdonnal (üzletkörrel) rendelkező és a vagyon nélkül szövetkezetet alapítók körében. A tehetősebbek és a nincstelenek által alakított szövetkezetekkel összefüggő állami szövetkezetpolitika irányának és terjedelmének a meghatározása kiemelt feladat. A helyi közösségekre és a helyi gazdaságra épülő szövetkezetek hálózati rendszere a vidéki települések kohézióját erősíti, új minőségű együttműködést alapoz meg.

A szövetkezetek, az egyes szövetkezeti ágazatok, egészében a szövetkezeti rendszer helyzetének értékelése, maga a szembesülés, a törvényi szabályozás, a stabilizálódás, a térnyerés, a jövőépítés programja szerinti cselekvés a hazai szövetkezés sorsdöntő kérdése. Az állam szövetkezetekhez való viszonyának újrafogalmazása társadalmi, gazdasági szükségszerűség, a az országépítésbe szorosan illeszkedő problematika.
Tartalékok feltárására, anyagi és szellemi erők mozgósítására, vidékfejlesztésére, foglalkoztatás bővítésére, szélesebb körű szociális ellátás javítására, a demokrácia, a civil jelleg erősítésére irányulhat az állami szerepvállalás, a szövetkezőkkel való párbeszéd és együttes cselekvés kibontakoztatása.
E célokkal szorosan összefügg: 1. a versenyalapú piac-, és a szociális gazdaság viszonyai közötti szövetkezetpolitika kiformálása; 2. a jelen és a jövő feladatainak egységes keretbe foglalása; 3. az érintett állami tényezők és a szövetkezők partnerségének kiépítése; 4. szövetkezet-fejlesztést támogató állami szervezeti rendszer és alap létrehozása; 5. a szövetkezeti önszervezés, az integráció és az állami szerepvállalás összehangolása.

Sikert ígér az, ha a szövetkezetfejlesztési feladatokat külön állami, vagy az érdekelt országos szövetkezeti szövetségek föderatív szervezetével (az OSZT-vel) közösen alkotott cselekvési program foglalja keretben, ha állami fejlesztési alap támogatja.

O r s z á g o s S z ö v e t k e z e t i S z ö v e t k e z e t i K u t a t ó T a n á c s I n t é z e t

ddmibbl

idwpqlf

http://www.musicalface.nl/336-adidas-climacool-green.htm
http://www.koupelny-hed.cz/dámské-converse-s-kamínky.aspx
http://www.pop-event.fr/nike-kyrie-rouge-397.php
http://www.aletourist.nu/284-reebok-ayakkabı-erkek-2017.htm
http://www.trisportteam.cz/211-reebok-hexaffect-run-4.0.html

Nike Shox 2016
Nike Air Force Mid Lv8
Adidas Yeezy Pink
Nike Hypershift Black And White
Gula Timberland

a moment ago wanted to sometimes non-standard due to You in here

I at bottom the time of one's life checking in return here again because I know you will endure to provide valuable plugins. I look fresh to more great plugins that I can handle on my [url=http://www.spartanol.pt/]spartanol[/url]
[url=http://www.spartanol.eu/]spartanol[/url]
[url=http://www.spartanol.lv/]spartanol[/url]

a moment ago wanted to thanks You in here

I genuinely take checking in return here again because I know you wish endure to provide valuable plugins. I look forward to more great plugins that I can utilize on my [url=http://www.sport-land.pt]spartanol[/url]
[url=http://www.gr.spartanol.eu/]spartanol[/url]
[url=http://www.spartanol.cz/]spartanol.cz[/url]

umxmkql

bhjwxtn

http://www.trisportteam.cz/281-vans-boty-dámské-bílé.html
http://www.programfurora.pl/239-converse-chuck-taylor.php
http://www.zonnigemuziek.nl/033-nike-hyperdunk-flyknit.htm
http://www.thenetgate.it/126-nike-kyrie-irving-2
http://www.koupelny-hed.cz/converse-na-klĂ­nku.aspx

Adidas Gazelle Fiori
Adidas Ultra Boost Triple White 3.0
Saucony Powergrid Hurricane 16 Dam
Adidas Energy Boost Nederland
Nike Dunks

A Drupal alapú honlap készítésében részt vett a Macroweb Internet Consulting