Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzoSzöv)

2006. évi X. törvény
a szövetkezetekről
A szövetkezet fogalma
7. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.
A szociális szövetkezet fogalma
8. § (1) A szociális szövetkezet a 7. §-ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet,
a) amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése;
b) amely iskolaszövetkezetként működik.
(2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést, illetve - iskolaszövetkezet esetében - az iskolaszövetkezet megnevezést.
A szövetkezet alapításának személyi feltételei
(4) Szociális szövetkezetnek - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - csak természetes személy tagjai lehetnek.
A befektető tag
60. § (1) Ha az alapszabály lehetővé teszi, befektető tag is lehet szövetkezeti tag. A befektető tag felvételéről a közgyűlés dönt. Szociális szövetkezetnek nem lehet befektető tagja.
A szövetkezet gazdasági tevékenysége
e) tagjainak munkafeltételeket teremtő, illetőleg szociális helyzetüket más módon javító, valamint iskolaszövetkezetként működő szociális szövetkezet;
f) tagjai számára külön törvény szerint közhasznú tevékenységnek minősülő feladatokat ellátó, külön törvény szerint közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet;
85. § (1) A szövetkezet - a közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet kivételével - korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulhat át.
96. § (1) A szövetkezeti érdek-képviseleti szervek tevékenységi körébe tartozik
f) a szövetkezetek szociális jellegű tevékenységének anyagi eszközökkel való támogatása;

141/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet
a szociális szövetkezetekről
A Kormány a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 107. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya az Sztv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti szociális szövetkezetekre terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazása során
a) munkanélküli: az a személy, aki
aa) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének d) pontja alapján álláskeresőnek,
ab) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37/A. §-ának (3) bekezdése alapján nem foglalkoztatottnak
minősül,

2. § (1) A szociális szövetkezet
a) a munkanélküli, tanuló vagy hallgató tagjainak munkalehetőséget biztosít, illetve szervez, vagy
b) tagjainak - külső foglalkoztatóként - az Szt. szerint intézményi foglalkoztatást biztosít, illetve
c) - a külön jogszabályokban foglalt feltételek teljesítése mellett - tagjai számára egyéb, az Sztv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott célok elérését elősegítő szolgáltatásokat nyújt.
(2) A szociális szövetkezet az (1) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenysége során - külön jogszabályban meghatározottak szerint - közreműködhet közmunka, közhasznú, valamint közcélú munka biztosításában is.
(3) Működési engedélyhez kötött tevékenységet szociális szövetkezet csak abban az esetben végezhet, ha rendelkezik működési engedéllyel,
3. § (1) Szociális szövetkezet tagja az Sztv. 10. §-ának (6) bekezdése szerinti olyan személy lehet, aki a külön jogszabályban meghatározottak szerint a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, így
a) a 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tevékenységet ellátó szövetkezetnél előírt munkavégzési kötelezettség esetén megfelel a (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyokra vonatkozóan a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben, az Szt.-ben vagy a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Köt.) meghatározott foglalkoztatási feltételeknek, vagy
b) a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt tevékenységek esetén
ba) a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási jogviszonyok keretében munkát végez, illetve
bb) a 2. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt szolgáltatásokat - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - igénybe veszi.
(2) A szociális szövetkezet tagja a szövetkezet által szervezett munkavégzésben munkaviszonyban, alkalmi munkavállalói könyvvel, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban, illetve - ha a Köt. lehetővé teszi - a Köt. szerinti önkéntes jogviszonyban, továbbá az Szt. szerinti intézményi foglalkoztatás keretében vehet részt.
(3) A szociális szövetkezet alapszabálya a vonatkozó jogszabályok alapján határozza meg a tagság feltételeit.
4. § (1) A cselekvőképtelen tag önálló jognyilatkozat tételére nem jogosult, nevében és helyette a jognyilatkozatokat törvényes képviselője teszi meg.
(2) Korlátozottan cselekvőképes személyt csak törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával lehet tagnak felvenni. Megjegyzés: 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről 72. § (2) Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt.
(3) A szövetkezet alakuló közgyűlésére és közgyűlésére meg kell hívni a korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen tag törvényes képviselőjét. A korlátozottan cselekvőképes tag képviselőjének távolmaradása a közgyűlés határozatképességét nem érinti.
(4) Az Sztv. 20. §-a (2) bekezdésének a)-k) és m)-n) pontja szerinti esetekben a korlátozottan cselekvőképes tag jognyilatkozatának érvényességéhez be kell szerezni törvényes képviselőjének beleegyezését vagy utólagos jóváhagyását. E rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a közgyűlés összehívása nélkül, írásban szavaznak.
5. § (1) Szociális szövetkezet szétválása esetén a létrejövő szövetkezetek akkor működhetnek tovább szociális szövetkezetként, ha megfelelnek a szociális szövetkezetekre vonatkozó, az Sztv.-ben, valamint az e rendeletben foglalt szabályoknak.
(2) Ha a szociális szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó egyéb vagyonát szociális szövetkezési célra kell felhasználni.
6. § A szociális szövetkezet tagja lehet a tevékenysége szerinti ágazatban működő szövetkezetek szövetségének.
7. § (1) Ez a rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba.
(2) A hatálybalépés napján már működő, bejegyzett, e rendelet szerinti tevékenységet ellátó szövetkezetek 2007. június 30. napjáig kötelesek alapszabályukat e rendeletnek megfelelően módosítani.

1993. évi III. törvény
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
4. § (1) E törvény alkalmazásában
g) szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni;
58/A. § (1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra jogosult a jogerős működési engedéllyel szociális szolgáltatást nyújtó, közfeladatot ellátó egyházi és - külön törvényben meghatározott - nem állami fenntartó.
(2)
(3) Szociális szövetkezet nem nyújthat az 57. § (2) bekezdése szerinti személyes gondoskodást., azaz A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást

1997. évi XXXI. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
29. § (1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot.
(2) Szociális szövetkezet nem nyújthat gyermekvédelmi szakellátást.

1997. évi CLVI. törvény
a közhasznú szervezetekről
A közhasznú szervezetek típusai
2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett
k) közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet,
26. § E törvény alkalmazásában
c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek:
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
3. tudományos tevékenység, kutatás,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
6. kulturális örökség megóvása,
7. műemlékvédelem,
8. természetvédelem, állatvédelem,
9. környezetvédelem,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
12. emberi és állampolgári jogok védelme,
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás,
16. fogyasztóvédelem,
17. rehabilitációs foglalkoztatás,
18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások,
19. euroatlanti integráció elősegítése,
20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások,
21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,
22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység,
23. bűnmegelőzés és az áldozatvédelem,
24. az elektronikus közszolgáltatások alapszolgáltatásként történő biztosítása;

 Üdvözlet mindenkinek!

 Kedves Zsuzsa és többiek!