Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzoSzöv)

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének főigazgatója, a chilei Juan Somavía a múlt héten Strasbourgban járt. Az Elnökök Értekezletén a képviselőknek azt mondta: „a kiegyensúlyozatlan gazdasági növekedés okozta, világszerte jellemző társadalmi egyenlőtlenséget a gazdasági válság még tovább súlyosbította. Elérkezett az idő, hogy a reálgazdaság irányítsa a világgazdaságot és tisztességes munkahelyeket teremtsünk a munkavállalók számár”. Interjú.

Juan Somavía

A társadalmi igazságosság új korszaka című jelentésében az áll: „a világgazdaság torz fejlődési mintázta szerte a világon társadalmi egyenlőtlenséghez vezetett”. Kifejtené ezt a gondolatot? 
 

A világ jelenkori gazdaságában 61 millió ember keresi meg ugyanazt az összeget, mint a másik 3,5 billió fő. Az Egyesült Államok lakosságának 0,1%-a rendelkezik a teljes jövedelem 12,6%-ával, míg Európában 10% birtokolja az összes jövedelem 50%-át. Ennek egy olyan fejlődési mintázat az oka, amely növelte az egyenlőtlenséget és csökkentette a bérek hozzájárulását a bruttó nemzeti termékhez. Ezen mielőbb változtatni kell. 

szempontból meghatározza a minőségi társadalmat. 

Mit ért tisztességes munkán? 
  
A tisztességes munkának több alappillére van. Az első a nemzetközi munkaügyi normák betartása. A gazdasági válság nem lehet ürügy a munkavállalók jogainak csorbítására.  A második pillér a szociális párbeszéd. A munkaadók és a munkavállalók együtt könnyebben meg tudják oldani a problémáikat. A harmadik pillér a szociális védelem. A világon tízből nyolc ember nem fér hozzá a szociális hálóhoz. Ez számos fejlődő országban jellemező tendencia, ide értve Indiát, Kínát, Brazíliát, Mexikót és Chilét. Meg kell akadályoznunk az elszegényedésüket azáltal, hogy támogatjuk és képességekkel ruházzuk fel az embereket. A reálgazdaságot kell a világgazdaság vezető szerepéhez juttatni. A pénzügyeknek pedig a reálgazdaságot kell szolgálniuk.

  
Milyen hatással van a pénzügyi válság a munkaügyi normákra és a szociálpolitikára? 
  
A pénzügyi válságból gazdasági válság lett, ami pedig szociális válsághoz vezetett. Munkanélküliséget, elszegényedést és egyenlőtlenséget eredményezett. Megfigyelhető az a tendencia, amelynek során a válságra hivatkozva csökkentik a munkavállalók jogait.

Úgy gondolom rendkívül fontos, hogy továbbra is az EU alapvető értékeire építkezzünk, az alapvető emberi jogokra, a polgárok védelmére és munkavállalók jogaira. A szociális piacgazdaság lényege, hogy olyan szolgáltatásokat kínálunk, amely a polgárok előrehaladását segíti, így egy magasabb szintű jólétet teremt. 

Az utóbbi összefüggés hiányzik a jelenlegi növekedési modellből. Nincs elég munkahely, a társadalmi különbségek pedig növekednek. Ezen politikai akarattal lehet változtatni. Hiszem, hogy a mai Európa érdeke az, hogy kapcsolódjon azokhoz az emberekhez, akik eltávolodtak a politikától.

Hogyan járulhat hozzá az Európai Parlament ehhez a folyamathoz?

Nagyra értékelem, hogy az EP támogatta a globalizáció szociális dimenzióját, a globális foglalkoztatási paktumot és egyéb szociálpolitikai jogszabályok létrejöttét. A világnak ma nagy szüksége van erős, parlamentek és a civil társadalom által irányított rendszerekre.

Számos politikai rendszer a válságot úgy közelíti meg, hogy nyer-e vagy veszít a következő választásokon. Az országoknak a kiút legmegfelelőbb módjairól együtt kell tárgyalniuk. Úgy gondolom, az EP-nek ebben vezető szere van és nagy kihívás előtt áll. A Parlament a közös érdekekre történő összpontosítás intézménye. Képes arra, hogy újrateremtse a politikai rendszerek és a polgárok közötti hatékony kapcsolatot.